Az elmúlt hónapok megtanítottak többek között arra minket, hogy félretegyünk, és gondoljunk a jövőnkre. Billwachs Tibor, befektetésekkel foglalkozó szakember részletezi, milyen változások történtek a gazdasági- és ingatlanpiacon, továbbá mire kell odafigyelnünk, hogy az akadályokat elkerülve átvészeljük a nehezebb időszakot.
– Mivel mi kisebb, mozgékonyabb ország vagyunk, ezért jó döntésekkel könnyebben átvészelhetjük a jelenlegi gazdasági kihívásokat. Egy hajós példához hasonlítanám a helyzetünket: mellettünk szelik a hullámokat a fregattok, mi pedig kis kadet vitorlásként siklunk a vízen. Nekünk könnyebb fordulni a szélben, tehát egyszerűbben tudunk alkalmazkodni, hogy ne érjenek akkora károk. Viszont ha támadás érné a kis hajót, akkor ahelyett jó kormányzással akár a nagyokon könnyebben találnak felületet az ágyúlövések. Úgy gondolom, hogy minden változás lehetőségekkel teli. Tehát nem az a kérdés, hogy jönnek-e a válságok – hiszen mindig lesznek – hanem az, hogy mit tanulunk belőle, mit tudunk felhasználni, ami az előnyünkre válik. Érdemes az embernek ilyenkor leülni és átgondolni, mi az, ami lényeges az életében, és mi az, ami felesleges. Fontos, hogy a felhalmozott dolgokat átfordítsuk megtakarításba, tehát a szükségesen túli feleslegünket nem passzív hanem aktiválható eszközben tartsuk. Egyszerűbben fogalmazva likvid és hozzáférhető elemeket is tartsunk a portfóliónkban. Látható ugyanis, hogy aki rendelkezik félretett pénzzel, tehát aki nem élte fel a vagyonát, hanem befektette azt, szép összegeket keresett az elmúlt hónapokban is. A vírus arra jól jöhetett, hogy megtanítsa azt a leckét: miszerint érdemes megtakarítanunk és gondolnunk a jövőnkre azért, hogy legyen mihez nyúlni, ha bármilyen probléma felüti a fejét – hangsúlyozta a pénzügyi szakember, aki az ingatlanpiaci változásokról is részletesen beszámolt:
– A honi ingatlanpiac három részre szakadt: a nyaralóhelyeken saját kerttel vagy zöldfelülettel rendelkező ingatlanok iránti vásárlókedv idén megemelkedett, hiszen sokan a második hullámtól tartva keresnek olyan megoldást, ahol önmaguk élvezhetnek több szabadságot, mint úgymond sok esetben csak a négy fal között való átvészelése egy esetleges újabb karantén időszaknak. Ezzel szemben pedig megjelentek a használt lakások esetén az alkuk is, az ismerőseim körében az elmúlt néhány hét tranzakcióit látva egyértelműen kijelenthető, hogy az előtte elvétve tapasztalható kétszámjegyű alku mostanra piaci normává vált. Sőt nem ritkán akár 20-30%-ot is engednek az eladók, mivel csökkent az érdeklődés a vevők részéről a piacon. Sokan már vagy régóta hirdetik az ingatlanjukat, vagy sürgőssé vált számukra az eladás, esetleg csak készülnek arra, hogy ha január 1-jén részben feloldódik a hitelfizetési moratórium, és akkor nehogy még több ingatlan kerüljön a piacra, és lenyomja az árakat. Harmadikként pedig láthatóan a fejlesztések volumene nagyot zuhant, hisz a víruson kívül a megemelkedett lakásáfa miatt kevés projekt indult eddig – a régiek pedig lassan kifutnak. Ezen csökkenő trend megfordítására jelentette be például az állam, hogy úgynevezett „barnaövezeteket” alakít ki, ahol újra 5%-s ÁFA-val lehet majd új ingatlanokat építeni, továbbá Matolcsy György nemrég megjelent értekezése is felvetette, hogy maga a Jegybank nyújtana a fejlesztőknek és vásárlóknak is kamatmentes 10 éves hitelt energiahatékony otthonok építésére.
A Premi-U Investment egyik tulajdonosa azt is kifejtette, hogy Magyarországon és külföldön eltérőek a befektetési szokások, itthon inkább ingatlanokat és állampapírokat preferálják, és rengeteg likvid pénzt tartanak az emberek – amelynek ugye nemhogy hozama nincs, még az infláció okán folyamatosan el is értéktelenedik.
Tibor hozzátette:
– A magyar háztartások bruttó és nettó vagyona idén is nőtt minden negyedévben – tehát „nem lett szegényebb összességében a magyar lakosság”. A készpénz, a folyószámlán lekötetlen pénz, és az állampapírok vonzották be a legnagyobb tőkét, összesen majdnem 1.500 milliárd forintot 2020-ban. Szembe állítva az I. és II. negyedévet elmondható, hogy utóbbiban a készpénz és lekötetlen betét dominált, míg előtte az állampapír. Egy érdekességet még érdemes kiemelni, miszerint a 4. legnagyobb kategória – a részvény – nettó tranzakciója (azaz az eladások és vásárlások összege) az első három hónaphoz képest a második három hónapban háromszorosára növekedett. Minden bizonnyal azért, mert, ahogy az elmúlt hónapokban többször elmondtam, akkor kell vásárolni bármilyen eszközt, amikor az olcsó, s a piacon rengeteg nagy emelkedési potenciállal rendelkező papírt lehetett találni a pandémia által okozott lejtmenet után a március közepén-végén indult szinte sosem látott emelkedési rallyban. A keresett papírok is megváltoztak: példaként említve csak az elektromobilitási szektort, ahol túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a befektetők számolatlanul vásárolták az elektromos autós cégek papírjait. Gondoljunk csak a Teslára, Nio-ra vagy Nikolára – s megérzésem szerint hosszabb távon itt további növekedés várható, hisz Kínában 2020 júliusában az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest már 16%-kal nőtt az autóeladások száma, tehát az elhalasztott tavaszi beszerzések nem törték meg a vásárlási kedvet a világ legnagyobb új autó és egyben elektromos új autó piacán.
A befektetési szakember tanácsként megjegyezte: – Nagyon lényeges, hogy legyen, hova nyúlni szükség esetén, tehát legyen mozgatható vagyonunk, azaz minimum 3 illetve 6 hónapnyi likvid megtakarításunk. Sajnos az átlag magyarnak nincs ennyi félretett tartaléka. Azonban ha valaki akár csak betegség miatt átmenetileg kiesik a munkájából, vagy netán el is veszíti azt, kérdéses, hogy mennyi idő alatt találhat újat. Munkanélküli segélyt ugyan kap egy ideig, de sok esetben a töredéke annak, amit előtte keresett, ezért jó, ha az embernek nem kell nagyon súlyos negatív döntéseket meghoznia anyagi késztetésből, hanem tudja finanszírozni a nehezebb időszakot, és önmagához tud fordulni anyagi segítségért, ha a szükség úgy hozza.
